Az utóbbi idők leghidegebb tele után viszonylag korai rügyfakadást követően május 30-án borultak virágba a tőkék. Minden szempontból klasszikus évjárat: sok napsütés, hideg éjszakák, hűvös hajnalok, elegendő csapadék megfelelő eloszlásban; mely száraz és édes borokban is kimagasló tételeket adott. Teljes érettségben lévő gyümölcsből az elengedhetetlen válogatástással szép illatú, markáns savú, koncentrált, elegáns és élénk borok születtek nagy potenciállal. Az évjárat végre rég nem látott mennyiségű aszú szemet is eredményezett.